Ez olyan gyönyörű és olyan félelmetes, hogy csak ilyen ragyogó nyári napon merem olvasni:
" Kásásodik a víz....
Kásásodik a víz, kialakul a jég
és bűneim halállá állnak össze."
(József Attila: Töredékek, vázlatok, verscsírák)
Bocsánat, hogy már harmadik nap csak József Attila megy, de ha egyszer elkezdem, nagyon nehezen tudok lejönni a "szerről". Örök hálával tartozom ezért Weidinger Vilmos tanár úrnak
(Művészeti Gimnázium Pécs, 1965-1969), a legügyesebb irodalomdeelernek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én is, én is!!!:))) Tiszteletem Weidinger tanár úrnak!, valamint sok mindenért örök hálám!:)
VálaszTörlésLizusom, mássz le a szerről és gyere már át a csendszigetre egy kicsit! Nehogy má' nekem nagyobb legyen a lexikális tudásom!:( Egyébként sem az kell ide, hanem hogy együtt legyünk, véleményeket mondjunk, érzéseinket, stb. Igazán rád férne, nem pedig magányosan melankolizálni..., megette a fene!Valószínű, hogy úgy megszoktad az egyedüllétet, hogy mióta leírod magadnak, már talán nem is vagy egyedül? Vagy jobb egyedül? Ne gubózz be!!!
Úgy örülök, hogy Te is, Te is!!!!
VálaszTörlésMinden este benézek a Csendszigetre. Olyan kényelmes csak úgy nézelődni, hallgatózni.
A kék tálkáid még mindig foglalkoztatnak. Érdekes módon a második kék finom, puha,egyáltalán nem hideg. Olvastam valamit a képzőművészeti alkotások lelkileg befogadható szépségéről. Valami olyasmit ír, hogy ennek alapja a hullám vonal. Lehet benne valami, nem? Elképzeltem a Balatont tökéletes téglalap alakúnak, a túlsó partot egyenes vonalnak. Beleborzongtam.