8 évesek bölcsessége
Ma délután meglátogatta Szabit a nagyapja Bécsből. Mielőtt elment, le kellett hajolnia, hogy be tudja kötni a cipőjét. Szabi felülről meglátta az erősen kopaszodó fejtetőt. Szeretettel megsímogatta, miközben mondogatta: itt van haj, itt nics, itt van haj, itt nincs...
Nagyapó megpróbálta zavarát szellemességgel elütni, és azt mondta "eladtam".
Mire Szabi azonnal visszakérdezett:
- Kinek, az időnek?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sokszor sajnos nem figyelünk eléggé a gyerekek beszédére. Vagy nem is értjük, aztán elfelejtjük és nem gondolkodunk rajta. Pedig talán érdemes lenne. Nem véletlen, hogy a minden nap olvasott blogjaim között ott van Szirka blogja is. Néha elképesztő dolgok vannak benne. És nem csak a viccesekre gondolok...
VálaszTörlésEgyszerűen, imádom az unokádat! :)
VálaszTörlés