Mennyi is: 51? 61? ...
Ma Anyuval beszélgettünk a családi örökségemről (reuma). Némi belenyugvással mondta, hogy bizony, bizony már lassan betöltöm az 51. évemet. Kijavítottam, hogy már a 61. lesz az. Mire Anyu észbekapott, és azt mondta: "Igen-igen... milyen gyorsan kapkodják ki a napokat a lábunk alól". Nem hiszem, hogy ennél szebbet olvastam, vagy hallottam volna az idő múlásáról.
Valójában a gyermekeink növekedése, "öregedése" a legkíméletlenebb időmérő a számunkra. Én magam sem tudok mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy idén tényleg betöltöm a 61. évemet. Ennek csak testi vonatkozásait érzékelem. Az érzékelés nagyobb része azonban a fejben, a szellemben, és a szívben, a lélekben történik. Érdekes módon, ott valahogy egészen másképp múlik az idő. Amíg kívül egyre pusztul minden, addig belül egyre gazdagodik.
A témához kapcsolódik Fukadzava Hicsiró : "Zarándokének" című novellája. 32 évesen olvastam. Akkor is nagy hatással volt rám, de ma talán még szebbnek találom.
"Rin anyó fogsora vén korára is ép maradt. Fiatalsága óta mindig a foga volt a büszkesége. Olyan jó, hogy a száraz kukoricát is szétrágja vele. Hiába vénült meg, egy se hullott ki, s végül már szégyenkezett miattuk. Tappei, a fia, már jó néhány fogát elhullatta, míg Rin anyó fogazata teljesen ép, s azt hihetné valaki, az evésben verhetetlen, nincs, amit fel ne tudna falni. Az ilyesmit pedig egy élelemben szűkölködő falu szégyelli."
....
"Amikor Rin anyó férjhez ment, nem volt nála szebb asszony a faluban, s férje halála után sem került a falu szájára, mint a többi özvegy. Sohase gondolta volna, hogy egyszer éppen a fogai miatt érje ilyen gyalázat. Mindenesetre, mire eljön a narajamai zarándoklat ideje, bármi áron csorbának kell lennie, gondolta magában. Azt akarja, hogy amikor útra készen felül a Tappei hátára függesztett deszkára, szép, foghíjas vénasszony legyen. Ezért ütögette lopva tűzkővel a fogsorát."
(Fukadzava Hicsiró: Zarándokének (Elbeszélések)
Európa Könyvkiadó Budapest 1982.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Valójában a gyermekeink növekedése, "öregedése" a legkíméletlenebb időmérő a számunkra. – írod, és jogosan. Ám képzeld el, akinek nincs gyermeke (sem) és egyszer csak szembesül azzal az orvosi véleménnyel (kritikával? közönnyel? ítélettel? lélektelenséggel?), hogy azt mondják neki 66 éves korában, hogy örüljön, ha a lakásban el tud totyogni és el tudja látni magát…
VálaszTörlésBizony nem könnyű megöregedni…
Ismered ezt ? : ízületi gondok
Köszönöm az ajánlott oldal címét. Eddig nem ismertem. Annál inkább az izületi gondokat. 49 évesen sikerül beszereznem egy igen kellemetlen fajtáját, az autoimmun eredetű rheumatoid arthritist. Bár az immuncsillapító gyógyszerekkel karban lehet tartani, de az izületek állapota az állandó gyulladás miatt megállíthatatlanul romlik. Vannak jobb, rosszabb és mégrosszabb periódusok. Nekem is beígérték, hogy 5 éven belül le fognak százalékolni, és 10 éven belül valószínű, hogy teljes mozgáskorlátozott leszek. Hála Istennek, az orvosoknak sem jön be mindig. Bár azt mondják, hogy nincs köze a betegségemhez, de szerintem a növényi étrend sokat segít a folyamat lassításában.
VálaszTörlésValahogy nem teljesen értem ( de sebaj) konkrétan mennyi idős lehetsz ? - ill. 61 évesnek értem én.
VálaszTörlés(Akkor nem teljesen értem azt a "leszázalékolási tervet!") Pl. "volt barátnőm"... :-) 59 éves ! és akár már ma nyugdíjas lehetne ! - én pl. 1997-óta vagyok rokk.nyugdíjas ! - (ne részletezzem, hogy vagy 5 évig tartott mire véglegesítettek - és az eléggé sok "megaláztatásról" (?) szót sem.)
Persze, mindenkinek más-és más a "története" - (lehet,hogy nincs elegendő munkaviszonyod ?) - és ilyesmik. [ Azt viszont, hogy egy-egy orvos "mit jósol"... hát, arról is tudnék hosszasan mesélni!" ] - viszont bizonyára tudod, hogy még a "valós" betegségek esetén is ,- sajnos ,- "megszívatják" azokat, kik "rokkantak akarnának " lenni ! Jobbulást! -