Remélem, tévedek.

Nincs nagy sikerem ma a számítógéppel.
Az előbb válaszoltam Aranyosfodorka pénteki bejégyzésemhez írt kommentjére, de valahogy elszállt az egész a virtuáliába. Most megpróbálom mégegyszer összeszedni a gondolataimat.
Sajnos, én sokkal borúsabban látom a jövőt, mint Aranyosfodorka. Szerintem ma nincs Magyarországon olyan Erő, olyan Tekintély, aki megszervezné, összefogná, és irányítaná azt a mozgalmat, ami az elkeseredett, ellehetetlenített, szinte az élet minimális feltételeitől is megfosztott emberek érdekében cselekni tudna. Illetve van egy, de az gondosan ügyel arra, hogy azoktól vegyen el mindent, azokat fosszon meg minden lehetőségtől , akik már helyzetüknél fogva is képtelenek az érdekérvényesítésre. Ha mégis lennének olyanok, akik még felemelhetnék a szavukat, azokat az "oszd meg és uralkodj" elv szellemében, egymás ellen uszítja. Érzékelhetően nő az elkeseredés, a társadalom gyűlöletfoka. Egyre nő az erőszak, a bűnözés a "már úgyis mindegy"- től a sérelmek azonnali brutális megtorlásán keresztül, bizonyos népcsoport egyre gyakoribb falkatámadásaiig. Azt sem hiszem, hogy a rengeteg gyalogosgázolás pusztán közlekedésbiztonsági kérdés lenne.
A forradalom (nem mintha szeretném megélni) viszonylag rövid időn belül lezajlik. Úgy gondolom, hogy ezzel szemben, ami itt kibontakozóban van, az jóideig el fog tartani: az úgynevezett elit részvétlensége, könyörtelensége, a gyengébbek kíméletlen eltakarítása az útból, az erőszak, a brutalítás általánossá válása bizony az emberi minőséget lassan eltünteti ebből a társadalomból. Hogy utána lesz-e még mit, vagy kit megmenteni.....?
Egyetértek Aranyosfodorkával: hálás vagyok, hogy már nem kell túl sok időt eltölteni ebben a szép, új világban.