"Indiana Jones"-ok

Egy ideje kihozok a könyvtárból egy-egy régészeti tárgyú könyvet is. A történelem csak lehetőség a számomra,nem tény, mert mindig felmerül bennem a kérdés: biztos, hogy így történt? Valóban birtokában vagyunk minden információnak? Soha nem éreztem magam biztonságban, hogy levonjak egy következtetést. Ezért is szomorított el az a néhány könyv, amit mostanában olvastam. A könyvek címében jelzett téma érdekelt, amikor kihoztam őket a könyvtárból. Ezzel szemben a tartalom 90%-át a témában érintett tudósok közti marakodás, ármánykodás tette ki. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a régészet, az archeológia tudóstársadalma leiskolázza a maffiát. Ha egy lelet, egy következtetés nem egyezik egy már felállított elmélettel, akkor inkább elhallgatnak információkat, leleteket tüntetnek el, vagy semmisítenek meg. Ha valaki mégis megpróbál, csak egy kicsit is elmélkedni az elfogadott tételektől eltérő magyarázaton, azonnal beindul a falka, és széttépik, felfalják a renitenskedőt.
Ha az egész emberiséget érintő ügyekben is ennyire hülyét tudnak csinálni belőlünk, vajon mit tesznek velünk a helyi ügyekben a piti kis politikusok, gagyi "üzletemberek"?

Michael Baigent - Richard Leigh

Mi az igazság a holt-tengeri tekercsek körül?

"Abban jobbára minden érdekelt egyetért - kivéve természetesen a nemzetközi tudóscsoportot és a Bibliai Iskolát -, hogy a holt-tengeri tekercsek kutatásának története: botrányok sorozata. Nem kétséges, hogy valami nem egészen "rendes" dolog lappang a késlekedések, halogatások, ködösítések és korlátozások hátterében. Az ok természetesen bizonyos fokig egyszerűen az elfogultság, a tudósok féltékenysége, rivalizálása és az érdekösszefonódások. Ahogy a hírnév megszerezhető, úgy el is múlhat, és a tudósvilágban nincs nagyobb érték, mint a hírnév. Ezért aztán, főleg a bennfentesek számára igen nagy a tét.
S mindenütt nagy lenne, ahol a megbízható, első kézből származó adatok hiányát történelmi és régészeti kutatások jórészt feltevéseken alapuló következtetéseivel kellene pótolni. Akkor is nagy lenne a tét, ha - mondjuk - hirtelen napvilágra kerülne egy sereg dokumentum az Artur király korabeli Britanniáról. De vajon akkor is ugyanígy visszatartanák-e az anyagot, mint a holt-tengeri tekercsek esetében? És vajon a háttérben akkor is ott tornyosulna valami felsőbb egyházi hatalom vagy intézmény, mint esetünkben a Kongregáció? A Nag Hammadiban talált tekercsek jó ellenpélda. Természetesen ezek a tekercsek is bőven szolgáltattak lehetőséget elfogult véleményekre, de az egyháznak nem volt lehetősége, hogy rátegye a kezét az ott napvilágra került dokumentumokra. "

(Holnap Kiadó, 1994.)