Végre esik...

Azt mondják az itteniek, hogy Szárszó neve a "száraz aszó"-ból alakult ki. Biztosan van benne valami, mert amíg az egész országban zivatarok jönnek mennek, itt bizony locsolni kell a kertet. Ma délután végre néhány percre megnyíltak az égi csatornák.
Az igazat megvallva, nem csak a jó idő miatt nem nyitottam ki a gépet. Elveszítettem az olvasó szemüvegemet. Hiába próbálkoztam a bolti olvasó szemüvegekkel. Végül ráfanyalodtam a régi, "kinőtt" szemüvegekre, de sem ezekkel, sem a boltival nem látok rendesen. Kivételesen engedtem a reklám rábeszélésének, és elmentem az Ofotértba csináltatni egy 7000,- forintos szemüveget. Tényleg nem hazudtak, mert lencsével, kerettel együtt (meghatározott keretek között lehetett választani), tényleg egy fillérrel sem került többe. Az optikus nagy örömére elég érdekes a szemem: az egyik plusszos, a másik mínuszos, és még cilinderes is. Hát ezért erőlködtem én hiába a bolti szemüvegekkel. 3 nap múlva értesítettek, hogy kész a szemüveg, de az sajnos Pesten van, én meg Szárszón.
De nem csak ez vette el a kedvemet a géptől. Valami miatt nem tudok kommentelni. Hiába próbálkoztam napokig a Csendszigeten, sőt még saját magamnál sem tudtam az előző bejegyzésem kommentjeire válaszolni. Egyszerűen nem ismer fel a gép, pedig már ötször bejelentkeztem, elfogadta a mailcímet és a jelszót is, mégis mindig visszaküld, mert ismeretlen vagyok neki.
Így most itt köszönöm Bemkának, hogy ellátogatott hozzám. Az én "vapitim" Anyu-Apu és az én életem munkájának gyümölcse, amit harmadik éve élvezhetek. A családban én voltam a szerencsés. Talán a "háromból egy" nem is olyan rossz arány.
A héten nemcsak az optikust örvendeztettem meg, hanem a bőrgyógyászt is. Annyira megörült a szép bőrömnek, és hogy neki nincs semmi tennivalója velem, hogy nagy jókedvében seperc alatt elköszönt tőlem. Csak otthon néztem meg az interneten, hogy mi a bánat van mégis a fülem fölött. Az alapbetegségem kordában tartásához használt gyógyszer miatt minden baktérium és vírus imád engem. Míg mások ezerrel erősítik az immunrendszerüket, én (és a gyógyszerkassza) súlyos pénzeket fizetünk azért, hogy jól legyengítsük az enyémet. (Hiába, így jár az aki túlságosan egészséges.) A baktériumok, vírusok meg röhögnek rajtam, és jó kis dzsemborikat rendeznek bennem. Ez is valami vírusos izé rajtam.
Sajnos, a vírusok átterjedtek a telefonomra is, mert egyszer csak eltünt az összes név és telefonszám a memóriájából. Már éppen el akartam menni egy kis software frissítésre, amikor az ismerősöm azt mondta, hogy kapcsoljam ki a készüléket, és visszakapcsolás után majd minden visszatér belé. Úgy is történt, csak éppen a pinkódom nem akart visszatérni az agyamba, és már majdnem letiltott a telefontársaság, amikor véletlenül mégiscsak eltaláltam.
Nos, el is állt az eső. Nem volt túl sok, de arra elég, hogy kicsit vaksizzak a gép előtt. Most megyek és feltörlöm az előteret meg az erkélyt, mert amilyen szerencsés volt ez a hét, félő, hogy egy kéz- és lábtörés még beleférne.