Szabadság harc nélkül
Ilyen finomnak szeretném a világot, mint ez a zene.
2012. január 23., hétfő
2012. január 22., vasárnap
2012. január 19., csütörtök
Pavlina
Napok óta forgatom a fejemben a gondolatot, hogy milyen nehéz lehet valakinek más nyelvűként élni egy országban, még akkor is ha tökéletesen magáénak vallja az ember a nem anyanyelvét.
Vajon érzi-e egy nem magyar anyanyelvű az óriási különbséget, amikor azt mondom, hogy "nép" vagy "népség".
Erről eszembe jutott egy munkatársnőm, akit nagyon kedveltem. Bolgár anyanyelvűként egyetemistaként került Magyarországra, férjhez ment, gyerekei születtek. Valójában a gyerekekkel együtt tanult meg magyarul. Amikor én találkoztam vele a gyerekei már felnőttek voltak, ő pedig olyan területen dolgozott, ahol fontos volt a pontos nyelvismeret, sőt a jogi nyelv.
Akkoriban kezdett terjeszkedni a műholdas TV, és a gazdagabbak már tudták fogni a Sat 1-t és a német RTL-t. Egy napon Pavlina ragyogva mesélte, hogy előző este megnéztek egy sexfilmet a SAT 1-en. Még a történetet is előadta ilyen formán:
"... és amikor az események a tetőfokon hágtak..."
Nem tudta tovább mesélni, mert szétestünk a röhögéstől.
Azóta tudom, hogy lehet anyanyelvi szinten beszélni több nyelvet, de az igazán finom ízeket csak otthon, a hazájában, az igazi anyanyelvén érezheti az ember.
Napok óta forgatom a fejemben a gondolatot, hogy milyen nehéz lehet valakinek más nyelvűként élni egy országban, még akkor is ha tökéletesen magáénak vallja az ember a nem anyanyelvét.
Vajon érzi-e egy nem magyar anyanyelvű az óriási különbséget, amikor azt mondom, hogy "nép" vagy "népség".
Erről eszembe jutott egy munkatársnőm, akit nagyon kedveltem. Bolgár anyanyelvűként egyetemistaként került Magyarországra, férjhez ment, gyerekei születtek. Valójában a gyerekekkel együtt tanult meg magyarul. Amikor én találkoztam vele a gyerekei már felnőttek voltak, ő pedig olyan területen dolgozott, ahol fontos volt a pontos nyelvismeret, sőt a jogi nyelv.
Akkoriban kezdett terjeszkedni a műholdas TV, és a gazdagabbak már tudták fogni a Sat 1-t és a német RTL-t. Egy napon Pavlina ragyogva mesélte, hogy előző este megnéztek egy sexfilmet a SAT 1-en. Még a történetet is előadta ilyen formán:
"... és amikor az események a tetőfokon hágtak..."
Nem tudta tovább mesélni, mert szétestünk a röhögéstől.
Azóta tudom, hogy lehet anyanyelvi szinten beszélni több nyelvet, de az igazán finom ízeket csak otthon, a hazájában, az igazi anyanyelvén érezheti az ember.
2012. január 18., szerda
Egy kis immunológia
Szabival beszélgettünk séta közben a suliból hazafelé.
Az öltözködéstől indultunk és eljutottunk az immunrendszerig. Megtárgyaltuk, hogy a családban kinek mennyire erős az immunrendszere. Dédi nyert, mert az övé még a rákot is "hazavágja". Bár én is esélyes voltam, mert az enyém olyan erős, hogy még magamtól is megvéd engem, amikor megeszi a saját izületeimet, mert ellenségnek gondolja. Valahogy így próbáltam meg elmagyarázni az autoimmunitást.
Szabi biztosan megértette, mert azonnal lereagálta:
- Ez az immunrendszer megbokrosodott.
Szabival beszélgettünk séta közben a suliból hazafelé.
Az öltözködéstől indultunk és eljutottunk az immunrendszerig. Megtárgyaltuk, hogy a családban kinek mennyire erős az immunrendszere. Dédi nyert, mert az övé még a rákot is "hazavágja". Bár én is esélyes voltam, mert az enyém olyan erős, hogy még magamtól is megvéd engem, amikor megeszi a saját izületeimet, mert ellenségnek gondolja. Valahogy így próbáltam meg elmagyarázni az autoimmunitást.
Szabi biztosan megértette, mert azonnal lereagálta:
- Ez az immunrendszer megbokrosodott.
2012. január 16., hétfő
Jan Garbarek - Rites!
Még egy kicsit Garbarek...
Nem lehetne más célja az embernek, csak hogy méltóvá váljék minderre.
"Ez a mi világegyetemünk, a mi csoda- és szépségmúzeumunk, a mi katedrálisunk."
(J.A. Wheeler)
Nem lehetne más célja az embernek, csak hogy méltóvá váljék minderre.
"Ez a mi világegyetemünk, a mi csoda- és szépségmúzeumunk, a mi katedrálisunk."
(J.A. Wheeler)
2012. január 15., vasárnap
Jan Garbarek & L. Shankar & Zakir Hussain & Trilok Gurtu - Song For Ever...
Az egyik kedvenc zeném
Ettől mindig szépnek, fiatalnak érzem magam, és ott vagyok, ahol lenni szeretnék.
Ettől mindig szépnek, fiatalnak érzem magam, és ott vagyok, ahol lenni szeretnék.
2012. január 11., szerda
Deva Premal - Om Hraum Mitraya
A csomópontban
Most megkapom a lehetőséget, hogy gyakoroljam az elengedést, a "nemharcolást".
Erősítsetek engem gondolatban, hogy sikerüljön! Én is próbálom megtámogatni magam. Erről szól a zene, a vers.
Fudzsivara No Kijoszuke Ason:
HA SOKÁ ÉLEK
Ha soká élek,
drágák leszenk e napok
és értékesek,
ahogy régi bánatom
is mára oly kedves lett.
Csokei
MILYEN MÁS EZ ÍGY
Milyen más ez így!
Mekkora a különbség!
Tárd ki ablakod,
lásd végre a világot!
Ilyen az én vallásom.
(Népek versei
Haikuk és vakák
Japán versek
Szukits Kiadó)
Most megkapom a lehetőséget, hogy gyakoroljam az elengedést, a "nemharcolást".
Erősítsetek engem gondolatban, hogy sikerüljön! Én is próbálom megtámogatni magam. Erről szól a zene, a vers.
Fudzsivara No Kijoszuke Ason:
HA SOKÁ ÉLEK
Ha soká élek,
drágák leszenk e napok
és értékesek,
ahogy régi bánatom
is mára oly kedves lett.
Csokei
MILYEN MÁS EZ ÍGY
Milyen más ez így!
Mekkora a különbség!
Tárd ki ablakod,
lásd végre a világot!
Ilyen az én vallásom.
(Népek versei
Haikuk és vakák
Japán versek
Szukits Kiadó)
2012. január 10., kedd
Csomópont
Egy általam kedvelt társaság tagjának e-mailjében találkoztam a következő gondolattal:
Világunk nagyon kritikus csomóponthoz érkezett. Jelenleg a csomópont közepében vagyunk. Itt ágazik szét az út a jó illetve a rossz irányába. Ha nem teszünk semmit, az áramlat elvisz a temészetes irányába, a rossz felé. Ahhoz, hogy átkerüljünk a másik áramlatba, a jó felé, erőt kell kifejtenünk, amivel kilépünk a természetes irányú áramlatból.
Személyes sorsomban talán soha nem éreztem biztosabban ezt a helyzetet. Most minden mentális segítséget szívesen fogadnék, hogy elég legyen az erőm irányt váltani.
Kicsit kapcsolódik ehhez a gondolathoz a legutóbbi olvasmányom is: Graham Hancock Robert Bauval és John Grigsby: "A Mars rejtély " (Egy tanulságos történet, mely megmentheti az életet a Földön):
"Az Univerzum igen rejtélyes dolog. Maga a valóság is rejtélyes. Soha egyetlen embernek sem sikerült kiderítenie, hogy az életnek van-e valamilyen transzcendens célja, vagy sem, hogy van-e élet a halál után, és hogy léteznek-e olyan kategóriák, mint abszolút jó és abszolút gonosz.
Épp ezért nem értjük, miért kell alaphelyzetből visszautasítani őseink ezen kérdésekkel kapcsolatos tanításait -melynek lényege az, hogy az emberre egy óriási kozmikus katasztrófa vár. Az olyan szembenálló erők, mint a sötétség és a fény, nihilizmus és a dicsőülés, a gyűlölet és a szeretet küzdenek azért, hogy megkaparintsák a lelkét, ugyanis a győztes fogja eldönteni, hogy mi legyen a teremtett világ sorsa, és meghatározni még formálódó univerzumunk karakterét. A fény veszi át az irányítást, amikor az emberek józan gondolkodása kerekedik felül, és rájönnek, arra, hogy nem pusztán az anyaggal, hanem a szellemmel is foglalkozni kell. A sötétség azzal válaszol, hogy megpróbálja elpusztítani a józan, logikus gondolkodást, és maga alá gyűri az emberiség spirituális ígéretét, s megszünteti a megváltás lehetőségét. Az ókoriak tanítása szerint az emberiség újra meg újra elképzelhetetlen magasságokba emelkedik, ahol azután súlyosan bűnhődnie kell, majd visszatér egy alacsonyabb állapotba.
Az egyiptomi gnosztikus szövegek, amelyek Kr.u.I.évezred első századaiban íródtak, azt mondják, hogy az olyan globális kataklizmák, mint pl. a vízözön, nem Isten büntetése volt a gonoszság ellen - mint ahogy a Biblia állítja -, hanem a sötét erők beavatkozása jutott érvényre. Így akarták megbüntetni az özönvíz előtti embereket, amiért a tudomány és a spirituális tanok olyan magaslatokra jutottak, hogy úgy érezték "megszerezték" a fényt. A sötét erők szinte tökéletes munkát végeztek. Bár maradtak túlélők, nagy részük összezavarodott, és nehéz, küzdelmes élet szakadt rá, az egész emberiségnek praktikus, világias problémákkal kellett küszködnie, nem volt ideje arra, hogy a Szentkléleknek szentelje magát.
Platón atlantiszi történetének tanulsága is az, hogy valahányszor a civilizáció sprituális magaslatokba emelkedik, "az újra meg újra visszatérő vízözön nem kímél senkit, csak a műveletlen, írástudatlanokat". Így tehát az emberiség lassan elfeledi a múltat, és mindent újból kell tanulnia, "gyerekként kell újra kezdenie"...
Érdekes módon Platón szövegében a vízözönhöz "meteorbecsapódás" is társul: "az égitestek megváltoztatják útjukat, és a Földön ennek következtében vad tűzvész pusztít".
Az említett vízözön, melyet tűzvész követ, illetve a "mennykövek" emlegetése nagyon úgy tűnik, mint egy olyan katasztrófa, melyet az égből alázuhanó izzó objektum sorozatos becsapódása vált ki, melynek következtében az óceánokból szökőárak indulnak el, a szárazföld közepébe hatolva ezek, Platón szavait idézve, "csak a hegyi pásztorokat kímélik".
(Alexandra Kiadó)
Azt hiszem itt az idje, hogy felmenjünk a nyájjal a hegyek közé.
Egy általam kedvelt társaság tagjának e-mailjében találkoztam a következő gondolattal:
Világunk nagyon kritikus csomóponthoz érkezett. Jelenleg a csomópont közepében vagyunk. Itt ágazik szét az út a jó illetve a rossz irányába. Ha nem teszünk semmit, az áramlat elvisz a temészetes irányába, a rossz felé. Ahhoz, hogy átkerüljünk a másik áramlatba, a jó felé, erőt kell kifejtenünk, amivel kilépünk a természetes irányú áramlatból.
Személyes sorsomban talán soha nem éreztem biztosabban ezt a helyzetet. Most minden mentális segítséget szívesen fogadnék, hogy elég legyen az erőm irányt váltani.
Kicsit kapcsolódik ehhez a gondolathoz a legutóbbi olvasmányom is: Graham Hancock Robert Bauval és John Grigsby: "A Mars rejtély " (Egy tanulságos történet, mely megmentheti az életet a Földön):
"Az Univerzum igen rejtélyes dolog. Maga a valóság is rejtélyes. Soha egyetlen embernek sem sikerült kiderítenie, hogy az életnek van-e valamilyen transzcendens célja, vagy sem, hogy van-e élet a halál után, és hogy léteznek-e olyan kategóriák, mint abszolút jó és abszolút gonosz.
Épp ezért nem értjük, miért kell alaphelyzetből visszautasítani őseink ezen kérdésekkel kapcsolatos tanításait -melynek lényege az, hogy az emberre egy óriási kozmikus katasztrófa vár. Az olyan szembenálló erők, mint a sötétség és a fény, nihilizmus és a dicsőülés, a gyűlölet és a szeretet küzdenek azért, hogy megkaparintsák a lelkét, ugyanis a győztes fogja eldönteni, hogy mi legyen a teremtett világ sorsa, és meghatározni még formálódó univerzumunk karakterét. A fény veszi át az irányítást, amikor az emberek józan gondolkodása kerekedik felül, és rájönnek, arra, hogy nem pusztán az anyaggal, hanem a szellemmel is foglalkozni kell. A sötétség azzal válaszol, hogy megpróbálja elpusztítani a józan, logikus gondolkodást, és maga alá gyűri az emberiség spirituális ígéretét, s megszünteti a megváltás lehetőségét. Az ókoriak tanítása szerint az emberiség újra meg újra elképzelhetetlen magasságokba emelkedik, ahol azután súlyosan bűnhődnie kell, majd visszatér egy alacsonyabb állapotba.
Az egyiptomi gnosztikus szövegek, amelyek Kr.u.I.évezred első századaiban íródtak, azt mondják, hogy az olyan globális kataklizmák, mint pl. a vízözön, nem Isten büntetése volt a gonoszság ellen - mint ahogy a Biblia állítja -, hanem a sötét erők beavatkozása jutott érvényre. Így akarták megbüntetni az özönvíz előtti embereket, amiért a tudomány és a spirituális tanok olyan magaslatokra jutottak, hogy úgy érezték "megszerezték" a fényt. A sötét erők szinte tökéletes munkát végeztek. Bár maradtak túlélők, nagy részük összezavarodott, és nehéz, küzdelmes élet szakadt rá, az egész emberiségnek praktikus, világias problémákkal kellett küszködnie, nem volt ideje arra, hogy a Szentkléleknek szentelje magát.
Platón atlantiszi történetének tanulsága is az, hogy valahányszor a civilizáció sprituális magaslatokba emelkedik, "az újra meg újra visszatérő vízözön nem kímél senkit, csak a műveletlen, írástudatlanokat". Így tehát az emberiség lassan elfeledi a múltat, és mindent újból kell tanulnia, "gyerekként kell újra kezdenie"...
Érdekes módon Platón szövegében a vízözönhöz "meteorbecsapódás" is társul: "az égitestek megváltoztatják útjukat, és a Földön ennek következtében vad tűzvész pusztít".
Az említett vízözön, melyet tűzvész követ, illetve a "mennykövek" emlegetése nagyon úgy tűnik, mint egy olyan katasztrófa, melyet az égből alázuhanó izzó objektum sorozatos becsapódása vált ki, melynek következtében az óceánokból szökőárak indulnak el, a szárazföld közepébe hatolva ezek, Platón szavait idézve, "csak a hegyi pásztorokat kímélik".
(Alexandra Kiadó)
Azt hiszem itt az idje, hogy felmenjünk a nyájjal a hegyek közé.
2012. január 4., szerda
Magyarország 2012.
Rókatánc
Láttam a keresztény, magyar hazafit. A Nagymező utcánál árpádsávos zászló alatt trágárságot ordítozott és köpködött.
Hallottam (igaz, 3-szor próbáltam nekifutni, de csak 1-1- percig bírtam) az ünnepi műsort. A szokásos klasszikus "esztrágd". A zenekar hamis volt, épp kezdett szétesni, és amitől elkapcsoltam, az az amatőr túlfrazírozott csinnadratta. Közben láttam a zenészek fásult, "miden mindegy" arcát. Láttam a karmester (megbízott zeneigazgató?)"ideggörcs" mozdulatait, mimikáját, és láttam a szürkés-piszkos fehér ingét.
És hallottam az úri közönség eksztatikus elragadtatását.
Rókatánc
Láttam a keresztény, magyar hazafit. A Nagymező utcánál árpádsávos zászló alatt trágárságot ordítozott és köpködött.
Hallottam (igaz, 3-szor próbáltam nekifutni, de csak 1-1- percig bírtam) az ünnepi műsort. A szokásos klasszikus "esztrágd". A zenekar hamis volt, épp kezdett szétesni, és amitől elkapcsoltam, az az amatőr túlfrazírozott csinnadratta. Közben láttam a zenészek fásult, "miden mindegy" arcát. Láttam a karmester (megbízott zeneigazgató?)"ideggörcs" mozdulatait, mimikáját, és láttam a szürkés-piszkos fehér ingét.
És hallottam az úri közönség eksztatikus elragadtatását.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
