"Mi a valóság, és valós-e az, amit mi annak hiszünk?"

Aranyosfodorka blogjában olvastam ma ezt a kérdést.
A napokban fejeztem be Stephen Hawking és Leonard Mlodinow: "A nagy terv (új válaszok az élet nagy kérdéseire) című könyvét. Élmény volt ezt a könyvet kézbe venni. Mindenekelőtt azért, mert megértettem, de maga a könyv fizikai megjelenésében is élmény volt. Nekem nagyon tetszetős illusztációkkal és szellemes (az igazán nagy tudósok úgy látszik megengedhetik magunkank az öniróniát is) karikatúrákkal.
Az egyik fejezet címe: "Mi a valóság?" Erre a kérdésre az általam olvasott előző Hawking könyvben nyilatkozott úgy a tudós, hogy Ő bizony nem tudja. Talán a most olvasottak kicsit pontosították számomra a választ, vagyis, hogy mi az abszolút valóság, azt bizony Ő sem tudja:

"Néhány évvel ezelőtt az olaszországi Monza városi tanácsa megtiltotta a kisállatok tulajdonosainak, hogy aranyhalaikat gömbakváriumokban tartsák. (Azóta már az Európai Unió valamennyi országában betiltották a díszhalak gömbakváriumban tartását. A lektor megjegyzése.) A rendelkezés előterjesztője részben azzal magyarázta az intézkedés szükségességét, hogy kegyetlenség a halat a görbe oldalfalú edényben tartani, mert így a bentről kifelé bámuló hal torzított képet kap a világról. De biztosak lehetünk-e abban, hogy mi magunk valóságosan, torzítatlanul látjuk a valóságot? Nem fordulhat elő, hogy mi is valamilyen óriási gömbakvárium belsejében élünk, látásunkat pedig hatalmas lencsék torzítják? Az aranyhal világról alkotott képe vitathatatlanul különbözik a miénktől, de vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy az ő képe kevésbé valóságos?
Az aranyhal világképe tehát nem azonos a miénkkel, de az aranyhal ettől függetlenül megfogalmazhatná az akváriumon kívüli világban általa megfigyelt tárgyak mozgását irányító tudományos törvényeket. A fellépő torzítás következtében az általunk megfigyelhető, magára hagyott, és ezért egyenes vonalú mozgást végző testet az aranyhal görbült pálya mentén látja mozogni. Mindamellet, az aranyhal meg tudja fogalmazni a torzult vonatkoztatási rendszeréből megfigyelt tudományos törvényeket, amelyek mindig igaznak bizonyulnak, és amelyek lehetővé tennék, hogy az aranyhal megjósolja az akváriumon kívüli tárgyak jövőbeli mozgását. Ezek a törvények bonyolultabbak lennének, mint a mi vonatkoztatási rendszerünkben érvényes törvényszerűségek, noha az egyszerűség ízlés kérdése. Ha az aranyhal felállítana egy ilyen elméletet, akkor el kellene ismernünk, hogy az a kép a valóság érvényes leírását adja."
Talán ha napi meditációs gyakorlattá tehetnénk a sok "igennagyember" számára ezeket a gondolatokat, kevesebb konfliktus, háború, öldöklés lenne az "akváriumunkban".