Mi a fene van velem?

Már teljesen elsüllyedtem magamban. Az egyetlen hely ahol mostanában jól éreztem magam. A blogot is ezért kerültem. Viszont ma már magamból is elegem lett.
Elmentem a könyvtárba, hogy kihozzam az Aranyosfodorka által ajánlott könyvet. A Szabó Ervin Könyvtárnak meglehetősen kiterjedt, ám mérhetetlenül lepusztult hálózata működik a környékünkön. Így fordulhat elő, hogy pillanatnyilag 3 fiókban rendelkezem tagsággal (természetesen mindháromban külön meg kellett fizetni a tagsági díjat). Ez viszont nem az én úri passzióm, hanem ma már meggyőződésem, hogy tudatos üzletpolitika eredménye a könyvtár részéről. Ugyanis: az 5 részes sorozat 1-1 kötete 4 fiókba van szétosztva. Így adódott, hogy a negyedik kötetig még beíratkoztam a 3. fiókba, de az ötödik kötetnél már fellázadtam. Ma pedig láss csodát, az általam keresett könyv a 6. fiókban található. Azért ennyi véletlen már nem lehet véletlen. Így esett, hogy erről a könyvről is lemondtam. Bánatomban bevettem magam a versek közé. Mázlim volt, mert az első kötet, amit leemeltem a polcról, már a belekóstolásnál is nagyon kedvemre való volt. Mutatok is néhány sort belőle, hátha mást is ki tud húzni a gödörből.

Fodor Ákos
Idézőjelek

Xéniák

1.

ha mindenedet
odaadnád érte - mit
adhatnál neki?

5.

biztosítatlan
zuhanunk ki belakott
pillanatunkból

9.

ha közelebb van:
élesebben látni, hogy
elérhetetlen

13.

állva szomszédos
pellengéreken: m é l y e n
megvetjük egymást

15.

jelentős helyen,
istenhátamögötti
időben élünk

17.

ki kell lépnünk, hogy
megérkezzünk, a jelen
váróterméből

27.
alvaszületett
fajtánk görcsösen óvja
lidércálmait

(Magvető Könyvkiadó - Budapest 1979.)